Görgényi István alkotói pályája

Görgényi István festőművész egy bánhidai bányászcsalád gyermekeként született 1917-ben. Szákszenden pásztorként, Kispécén cselédként, a kisgyóni bányában csapatcsillésként dolgozott. Az országot járva alkalmi munkákat vállalt. Aba Novák Vilmos és Bottka Miklós főiskolai tanárok műtermében fejlesztette rajztudását. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványaként, 1942-ben szerzett diplomát. Tanulmányúton volt Bécsben és Münchenben. Tanulmányai befejeztével visszatért Tatabányára, ahol bányászként dolgozott. Később rajztanárként és gra - kusként tevékenykedett. Bekapcsolódott a Bányász Képzőművész Kör munkájába, 1957-58-ban vezetője is volt a szakkörnek. A Művészeti Alap tagja volt. 1973-ban hunyt el Tatabányán.  
 
2006-ban Rigó Erik gyelt fel Görgényi István évtizedeken át pincében rejlő alkotásaira, s megvásárolta a közel ötszáz darabból álló, olajfestményeket, akvarelleket, tus- és krétarajzokat, plasztikai alkotásokat tartalmazó hagyatékot, melyet azóta is gondoz. A gyűjtemény nagy része korábban ismeretlen volt, s nagy meglepetést keltett azok körében is, akik régen személyesen is ismerték az elsősorban tájképek és portrék alkotójaként számon tartott festőt. A napvilágra került művek jelentősen befolyásolják a művész munkásságáról, életéről eddig kialakult képet.   
 
Görgényi művészetét, gondolkodásmódját áthatotta mindaz, amit mesterétől, Rudnay Gyu- lától tanult. Ez a hatás nyilván azért is lehetett oly erőteljes, mert Görgényi személyiségéből, szemléletmódjából Rudnay elképzeléseivel alapvetően rokon törekvések fakadtak. Mindketten hittek a magyar festészeti formanyelv megteremtésének lehetőségében, illetve abban, hogy ez a nemzeti tradíciók életben tartásával együtt lehetséges. Görgényi színhasználata, képszerkesztési módszerei, témaválasztásai szintén Rudnayt idézik. Sötét, mély tónusú, szenvedélyes megfo- galmazású, gyakran drámai hangvételű festményeit felfoghatjuk akár a romantika, a nemzeti realizmus folytatásaként is. Ha előképeket kívánunk még kiemelni, elsősorban Munkácsy, Goya, némely portréját tekintve Rembrandt neve említendő.   
 
A festő kivételes portréfestői képességéről tanúskodnak a gyűjteményben található arcképek, melyeken a sötét háttérből felfénylő, előaranyló színek alkotják a formákat, felületeket. Tájké- pein, életképein érdekesen keveredik a melankólia és a drámai indulat. A hagyaték különleges részét képezik azok a tenyérnyi, noman festett, csendéleteket, portrékat, táj- és életképeket ábrázoló vásznak, melyek a restaurálást követően, 2008 végére kerültek kiállítható állapotba. Görgényi művészetét végigkísérik a keresztény-vallásos motívumok, illetve az ilyen tárgyú fest- mények, melyek legtöbbször történelmi eseményekhez, eszmékhez kapcsolódva jelennek meg alkotásain. A jelképeket gyakran és jó érzékkel alkalmazó, sokszor magát a képet is jelképként megfogalmazó festő olyan képi világot hozott létre, melyben egyszerre jelennek meg a hagyo- mányos, valamint saját gondolkodásmódjából fakadó, különleges, egyéni szimbolikájú művek. A jelképek, a jelek időnként meghökkentő összefüggésekbe rendeződnek önnön jelentésüket és a képek témáját illetően is, s ezáltal rendkívül tág teret biztosítanak az értelmezés számára. Külön ki kell térnünk a gyűjteményen belül önálló tematikai egységet képező, az 1956-os eseményekhez kapcsolódó, az azokhoz fűződő gondolatokat hordozó festményekre. Ez a gyűjteményrész nem csupán olyan szempontból különleges, hogy azt megismerve változik egy festő korábbi megítélése, és hogy művészetéről, róla alkotott képünk alakul.  
 
Ez a képzőművészeti anyag kiemelkedő olyan szempontból is, hogy az ismert, 1956-os témakört megjelenítő rajzok, grafikák (pl. Szalay Lajos, Gebhardt Béla, Szántó Piroska, Marosán Gyula, Lossonczy Tamás, Bíró Lajos gra kái, Pleidell János és Bényi Árpád plakátjai stb.) mellett ezzel a témával olajfest- mények hosszú sorában foglalkozó művészről a Görgényi-festmények előkerüléséig nem volt tudomásunk. A magyar művészek alkotásai, valamint a magyar forradalom emlékére más nemzet művészei által készített művek (pl. a Kokoschka, Marc Chagall kezéből származók) mellett óriási súllyal jelennek meg Görgényi István festményei.
X